 |
| Fotó: Pixabay.com |
Magyarországon a számviteli kötelezettség szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény határozza meg. Minden gazdálkodónak a törvény előírásai, alapelvei alapján ki kell alakítania és írásba kell foglalnia, számviteli politikáját. Azt a gazdasági társaság megalakulását követő 90 napon belül el kell készíteni, törvénymódosítás esetén a változást 90 napon belül át kell vezetni. A számviteli politikában írásban rögzíteni kell a gazdálkodásra jellemző: szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás az értékelés szempontjából:
• lényegesnek,
• nem lényegesnek,
• jelentősnek, nem jelentősnek.
Dönteni kell a számviteli politikában arról, hogy:
• az 1.sz. mellékletben szereplő „A” vagy „B” változatú mérlegből melyiket készíti,
• milyen eredmény-kimutatást készítenek,
• hogyan könyvelik a költségeket, ráfordításokat, bevételeket,
• az újonnan beszerezett tárgyi eszközök esetében hogyan határozzák meg a hasznos időtartamot,
• milyen leírási módot alkalmaznak,
• a befektetett eszközök esetében alkalmazzák-e a piaci értéken való értékelést,
• miként határozzák meg az egyes eszközfajták bekerülési értékét.
A vállalkozások számára a következő szabályzatok készítése kötelező:
1. Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata
2. Az eszközök és források értékelési szabályzata
3. Pénzkezelési szabályzat
4. Önköltség-számítási szabályzat
A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számlarendet kell készíteni, a megalakulásukat követő 90 napon belül. A számlarend két fő elemből áll:
1. számlatükör, amely tartalmazza az alkalmazandó főkönyvi számlák számát és nevét,
2. a számlák vezetésére vonatkozó utasításokat, a számlák közötti kapcsolatokat és a vállalkozás életében jelentkező speciális számlaösszefüggéseket.
A könyvvizsgáló feladata, hogy a könyvvizsgálatot szabályszerűen elvégezze, és ennek alapján független könyvvizsgálói jelentésben foglaljon állást arról, hogy a gazdasági társaság beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak és megbízható, valós képet ad-e a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, működésének gazdasági eredményéről.
Kötelező a könyvvizsgáló választása minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás számára, kivéve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (számviteli törvény) és más jogszabályokban meghatározott eseteket. A számviteli törvény értelmében nem kötelező a könyvvizsgáló választása, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
• az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.
A fenti határérték alapján meghatározott mentesség ugyanakkor nem vonatkozik azokra a társaságokra, melyek könyvvizsgálatát jogszabály írja elő például hitelintézetekre, takarékszövetkezetekre, konszolidálásba bevont vállalkozásokra, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepére, valamint azon társaságokra, amelyek a számviteli törvényből eredő lehetőséggel élve, a megbízható, valós és hű kép érdekében eltérnek a számviteli törvény előírásaitól.
