A munkajogi szabályokat a 2012. VII. törvény (Munka törvénykönyve, későbbiekben: Mtv.) tartalmazza, de tekintettel kell lenni a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseire is.
A munkaviszonyt létesítő munkaszerződéseket, annak bármiféle módosítását, valamint a munkaviszony megszüntetését írásba kell foglalni. A szerződést magát és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó iratokat az adóhatóság, valamint a munkaügyi hivatal bármikor megvizsgálhatja.
A munkavállalók teljes napi munkaideje az általános szabálynak megfelelően 8 óra, ami hétfőtől pénteking kerül beosztásra. A törvény szabályozza a munkaközi szünet, napi és heti pihenőidő, valamint a heti pihenőnap fogalmát és a minimálisan járó időtartamok meghatározásával kijelöli azok hosszát is.
Ettől a beosztástól eltérő hosszúságú foglalkoztatás is lehetséges, ez rendkívüli munkaidőnek minősül, ami után a munkavállaló számára bérpótlék jár. Fontos azonban kiemelni, hogy a rendkívüli munkavégzés jogszabályban rögzített maximális időtartama az arányosan járó bérpótlék megfizetésével sem léphető túl.
Amennyiben az előre látható, hogy a működés kizárólag egyenlőtlen munkaidő-beosztással biztosítható, úgy a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak szabályainak alkalmazásával a jogszabály keretein belül a munkaidő rugalmasan is meghatározható.
Az éves fizetett alapszabadság Magyarországon 20 munkanap, ami a munkavállaló életkorával együtt növekszik. Az összes alapszabadság évente legfeljebb 30 munkanap lehet. A várandós illetve a szülő nőket 24 hét szülési szabadság illeti meg. A gyermekgondozási segély egészséges gyermek esetén legfeljebb a gyermek harmadik évének betöltéséig jár. A munkajog védelemben részesíti a szülési szabadságon lévő, valamint a gyermekgondozási segélyben részesülő anyákat a munkaviszony rendes felmondása ellen.
Az öregségi teljes nyugdíjra jogosító korhatár jelenleg 65 év.
A munkabér a felek közös megegyezésének eredményeként alakul ki, azonban a vonatkozó jogszabályok meghatározzák a kötelező legkisebb munkabér és a középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben alkalmazott munkavállalók számára biztosított garantált bérminimum összegét. Az alapbéren felül a munkavállalót egyes esetekben, így rendkívüli munka, éjszakai munka, ügyelet vagy készenlét esetén bérpótlék is megilleti.
A külföldi állampolgároknak néhány kivételtől eltekintve munkavállalási engedélyre van szükségük, ha Magyarországon vállalnának munkát. Általánosságban az EU tagországok állampolgárai és családtagjaik munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon. Ám a munkaadónak az általános szabályok szerint a foglalkoztatási adataikat köteles bejelenteni a munkaügyi központ felé. Harmadik (tehát nem EU) országból érkező munkavállaló esetében keresőtevékenységet az folytathat, aki
• szezonális munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel,
• keresőtevékenység folytatása céljából, jövedelemszerzés vagy munkavállalás céljából, családi együttélés biztosítása céljából, kutatás céljából vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel,
• humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel,
• eu Kék Kártyával, vagy
• vállalaton belüli áthelyezés céljából kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
