 |
| Fotó: Pixabay |
Magyarországon az adózás központi és helyi szintre tagolódik. Míg a központi adók az állami költségvetés bevételeit képezik, addig a helyi adók az önkormányzatokat illetik.
A központi adók rendeltetésük szerint általános és különadókra bonthatók. Általános adóknak tekinthetők a hagyományos adók (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó), különadók alatt pedig az egyes iparágakat/gazdasági szektorokat terhelő adókat értjük (energiaellátók jövedelemadója, pénzügyi szervezetek, hitelintézetek különadója, hitelintézeti járadék, energiaadó, közműadó, távközlési adó, reklámadó, népegészségügyi termékadó).
A helyi adók – melyek közül a legjelentősebbek a helyi iparűzési adó, a telekadó és az építményadó – bevezetése és mértékének megállapítása az egyes önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik. A Pest megye területén található helyi önkormányzatok által kivetett adókra vonatkozóan az alábbi táblázat ad eligazítást.
Magyarországon az adózásban főszabályként az önadózás elve érvényesül. a vállalkozások, magánszemélyek maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adójukat. az önadózás mellett bizonyos esetekben bejelentés alapján a hatóság kivetéssel, kiszabással állapítja meg az adót. Így például a termékimportot terhelő áfa, a regisztrációs adó, a helyi kommunális adó és az építményadó esetében kivetés, a vagyonszerzési illetéknél és az eljárási illetéknél kiszabás érvényesül.
Az elsőre akár bonyolultnak tűnő adórendszer ellenére megéri Magyarországon vállalkozni adózási szempontból is, hiszen az alacsony társasági adókulcs és az adókedvezmények széles köre (különösen a beruházási, fejlesztési adókedvezmények), a foglalkoztatás adóterhelésének folyamatos csökkentése kedvező adózási környezetet biztosít.
Fontos kiemelni hogy a társasági adó szempontjából nem csak a társasági adótörvény szabályait kell figyelembe venni, hanem a Magyarország által a jövedelemadózást, illetően kötött kettős adózást elkerülő egyezmények rendelkezéseit, az OECD-modellegyezményben, annak Kommentárjában és a Jelentésben foglaltakat is.
A kettős adóztatás elkerülése mellett az OECD által kidolgozott beps-akcióterv célja olyan belföldi és nemzetközi adózási szabályozás kifejlesztése, amely a kettős „nem-adóztatási” helyzetekben a gazdasági tevékenység adóztatását biztosítja, illetve az ilyen adótervezési stratégiák felismerésére és jelzésére dolgoz ki szabályozást.
A BEPS-tanulmány egy 15 pontból álló akcióterv, amely egy átfogó, nemzetközileg koordinált összefogást sürget a globális agresszív adótervezés visszaszorítása érdekében. a 15 BEPS-akcióterv együtt gyakorlatilag 3 különböző területre terjed ki:
● hazai adójogszabályokra vonatkozó ajánlások és modellek,
● az OECD kettős adóztatási modellegyezmény módosítása és iránymutatás annak implementálására, illetve
● egyéb riportok.
