Magyarország
Magyarország Közép-Európában, a 44. és 48. északi szélességi és a 16. és 22. keleti hosszúsági körök között terül el, 93 036 km2 területen. Nyugaton Ausztriával, Északon Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Romániával, délen pedig Szerbiával, Horvátországgal illetve Szlovéniával határos.
 |
| Magyar parlament (Forrás: pixabay.com) |
Az ország domborzati viszonyai változatosak. Területének nagyobb része alföld, melyet dombságok és középhegységek határolnak. Magyarország legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes is csupán 1 014 méter magas. Magyarországon két legnagyobb hajózható folyója a Duna, illetve a Tisza. Magyarországon található Közép-Európa legnagyobb tava is, a Balaton, amely turisztikai jelentősége egyre nagyobb. Az ország legfontosabb természeti kincsei a termőföld illetve a felszíni és a felszínalatti a vizek, vízfolyások. Magyarország geológiai adottságai miatt jelentős termálvízkészlettel rendelkezik, illetve jól kihasználhatók geotermikus adottságai.
Magyarország éghajlata kontinentális, de az országot elérik nyugatról az óceáni, délről pedig a mediterrán éghajlat hatásai is. Magyarország túlnyomó részén az évi középhőmérséklet 10 és 11 °C között alakul. A nyári hónapokban a hőmérséklet napi maximuma 25-30 °C között alakul, de nem ritka hogy tartósan meghaladja a 30 °C-ot is. A téli hónapok hidegek, a leghidegebb januári hónapban akár tartósan 0°C alatt maradhat a napi középhőmérséklet.
A Magyar Köztársaság politikai berendezkedése 1990 óta parlamentáris demokrácia. a népképviselet legfőbb szerve az országgyűlés. Az országgyűlési képviselőket, négyévente közvetlen választás útján szavazzák meg a választók. A köztársasági elnök javaslatára az országgyűlés választja a miniszterelnököt. A miniszterelnök jelöli ki a kormány tagjait, akiket a köztársasági elnök nevezi ki. A köztársasági elnököt az országgyűlés választja meg öt éves időtartamra.
Magyarországon a köztársasági elnök elsősorban diplomáciai feladatokat lát el, azonban az ő jóváhagyása szükséges az országgyűlés által elfogadott jogszabályok hatályba lépéséhez. Szintén ő határozza meg a választások pontos időpontját.
A jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatát egy független fórum, a 15 tagú alkotmánybíróság végzi. Az 1949-ben készült, a rendszerváltás kapcsán 1989-ben módosított korábbi alkotmány helyébe 2012. január 1-jével új alaptörvény lépett, amely tartalmában eszmeiségében modern és megfelel az európai és az általános nemzetközi irányelveknek.
Magyarország területi közigazgatása szempontból 19 megyére és az önálló régiót képviselő fővárosra osztható, fejlesztési, valamint statisztikai szempontból pedig 7 régióra.
|
Magyarország fontosabb statisztikai adatai, 2020 |
|
| Terület | 93 ezer |
| Lakónépesség (ezer fő) | 9 770 |
| Pénznem | Forint (HUF) |
| Időzóna | CET (UTC+1) |
| Nemzetközi sazervezetek, melyeknek tagja | EU, UN, OECD, WTO, NATO, EC, IMF |
| GDP/fő (USD) | 16 736 |
| Fogyasztói árindex | 3,3% |
| Beruházások (mrd HUF) | 10 404 |
| Beruházások volumenindexe (2012 =100,0) | 111,8% |
| FDI állomány (mrd HUF) | 25 847 |
| Export (millió EUR) | 109 095 |
| Export volumenindexe (2012=100,0) | 99,1% |
| Import (millió EUR) | 99 368 |
| Import volumenindexe (2012=100,0) | 99,7% |
| Külkereskedelmi egyenleg (millió EUR) | 5 618 |
| GDP arányos költségvetési hiány | 2,1% |
| GDP arányos államadósság | 65,5% |
| 10 éves államkötvények hozama | 2,86% |
| Foglalkoztatási ráta (15-74 évesek) | 62,6% |
| Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) | 3,3% |
Pest megye
Pest megye Magyarország fővárosát Budapestet öleli körül, egyetlen hatalmas 3 millió fős metropolisz térséget alkotva azzal. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. A megye székhelye a történelmi hagyományoknak megfelelően Budapest, mely azonban önálló közigazgatási egység így nem tartozik Pest megyéhez. A megye székhelye rendhagyó módon, a történelmi hagyományok folytatásaképpen Budapest, amely önálló közigazgatási egység. Ennek megfelelően a megye közigazgatási irányítása Budapesten működik az 1804-1841 között a vármegye igazgatási igényei szerint épült klasszicista épületben.
 |
| Pest Megye Megyeháza (Forrás: Pest Megyei Értéktár) |
A megye területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m.), a Pilis (757 m.) és a Dobogó-kő (700 m.) Az ország legnagyobb vízfolyása a Duna, a folyam magyarországi szakaszának csaknem negyede Pest megye területén található. Jelentős folyóvizek még az Ipoly, amely a Dunát táplálja, illetve a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. Pest megye geológiai felépítése miatt gazdag termálvizekben és hév forrásokban, amelyeket a napjainkban újjáéledő fürdőkultúra hasznosít. Szántóföldi növénytermesztés inkább a megye keleti és déli területein jellemző, de a főváros közelsége és a mikroklimatikus adottságok miatt jellemző a fejlett kertkultúra is.
A megye népessége a belföldi vándorlás eredményeképpen évente egy kisebb városnyi lakóval bővül. A megyébe költözők között sok a magasan képzett fiatal, ami miatt a megyében az átlagéletkor jóval alatta marad az országos átlagnak, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Budapestet követően itt a legmagasabb.
A folyamatos vándorlási többlet már évtizedek óta fűti a megye építőiparát, amelynek következtében az itt található lakóépületek jóval fiatalabbak és korszerűbbek az ország egészére jellemzőnél.
| A metropolisz térség fontosabb statisztikai adatai, 2020 | ||
| Mutató | Közép-Magyarország | Pest megye |
| Terület | 6 916 | 6 391 |
| Lakónépesség (ezer fő) | 3 047 | 1 297 |
| Időskorúak eltartottsági rátája | 29,7 | 26,7 |
| GDP/fő (EUR) | 19 400 | 10 000 |
| Beruházások (mrd HUF) | 3 195 | 990 |
| FDI állomány (mrd HUF) | 15 648 | 2 270 |
| Foglalkoztatási ráta (15-74 évesek) | 66,2% | 65,1% |
| Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) | 3,5% | 3,6% |
