Magyarország államformája köztársaság. Magyarország alaptörvénye szavatolja az állampolgárai számára a demokratikus jogokat. A magyar alaptörvény megfelel a modern jogállamiság kívánalmainak, szavatolja a képviseleti demokrácia alapvető szabályait, a hatalmi ágak szétválasztását, a demokrácia védelmét. A magyar választási rendszer több fő elemből áll: országgyűlési választások, önkormányzati választások, Európai Parlamenti választások és népszavazások.
A magyar jogrendszer két nagy jogcsoportra osztható közjogra és magánjogra. Előbbi az állami-önkormányzati, közhatalmi funkciók ellátására hivatott (jogágak: alkotmányjog, büntetőjog, közigazgatási jog, pénzügy jog és nemzetközi közjog), míg utóbbi az autonóm egyéni cselekvés és a civiltársadalmi önmozgás, önszerveződés jogterülete (jogágai: polgári jog, munkajog, polgári eljárásjog, családi jog, kereskedelmi jog, agrárjog).
Magyarországon a bíróságok az igazságszolgáltatást gyakorló, más hatalmi ágaktól független, politikailag és világnézetileg semleges, önálló hatóságok. A bíróságok az Alaptörvény 25-28. cikkei alapján a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. Szintén a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A magyar igazságszolgáltatási rendszer négy szintű, ennek szintjei a következők:
1. A helyi bíróság (járásbíróság illetve Budapesten a kerületi bíróságok) minden hatáskörébe tartozó ügyben (ezek nem súlyos vagy nagy horderejűek) első fokon jár el. Ha a bíróság határozata ellen nincs fellebbezés, a határozat első fokon jogerőre emelkedik.
2. A megyénként egy, általában a megyeszékhelyen működő törvényszékek másodfokon elbírálják a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság ellen benyújtott fellebbezéseket. A súlyosabb ügyek (pl. emberölés) első fokon a törvényszékekhez kerülnek. Öt törvényszéken katonai tanács működik, és a munkaügyi bíróságok ennek székhelyén működnek. Ha a másodfokú ítélet ellentétes az elsőfokú ítélettel, lehetőség van újbóli fellebbezésre, ezzel az ügy harmadfokra kerül.
3. Az ítélőtáblák (=táblabíróságok) adott régióra kiterjedő illetékességgel rendelkeznek. Másodfokon bírálják el a törvényszékek határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket, továbbá büntetőügyekben harmadfokon a másodfokú ügyek elleni fellebbezéseket (polgári ügyekben harmadfokú eljárás nincs, csak perújítás vagy felülvizsgálat).
4. A Kúria elsősorban elvi irányítást gyakorol, és harmadfokon elbírálja az ítélőtáblák másodfokú büntetőügyeinek fellebbezéseit, valamint minden felülvizsgálati ügyben jár el.
Magyarország 2004. május 1. óta óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A két jogrendszer közötti harmonizáció azóta is folyamatos. Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló 2017. évi jelentés alapján az uniós szabályok átültetése a nemzeti jogba gyorsan, az EU által elvárt ütemben történik, biztosítva ezzel a közös normák megfelelő érvényesülését. Az egységes piaci eredménytábla alapján Magyarország egy-két részterületet kivéve az EU28 átlagosan, illetve több területen az átlagánál jobban teljesített az integrált és nyitott közös piac létrehozásában, illetve az annak alapját adó igazgatási háttér megteremtésében.
A magyar bankrendszert a központi bank, a hitelintézetek (bankok, szakosított hitelintézetek és szövetkezeti hitelintézetek) valamint a pénzügyi vállalkozások. A pénzügyi szektor felügyeletét 2013. óta a Magyar Nemzeti Bank (mint központi bank) látja el. Az MNB a státusára vonatkozó és a pénzügyi intézményrendszer működési kereteit meghatározó jogszabályok alapján látja el felügyeleti, fogyasztóvédelmi és piacfelügyelési feladatait. Az MNB piacfelügyeleti tevékenysége révén kiszűri a piacon felbukkanó jogosulatlan szolgáltatókat és személyeket, gondoskodva ezáltal az ügyfelek védelméről és szavatolva a pénzügyi stabilitást, a legális piaci szereplők biztonságos működését. A piacfelügyeleti szakterület biztosítja a tőkepiac jogszabályok szerinti működését, integritását, előmozdítja a tőkepiacba vetett bizalom fenntartását. A tőzsdei tranzakciók monitoringján túl felügyeli a kibocsátókat, engedélyezi az általuk nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokat, felügyeli továbbá a befektetési vállalkozásokat, befektetési alapokat, valamint fellép az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában tevékenységet végző társaságokkal szemben. Fő célja –a tőkepiac tisztaságának biztosítása által - a befektetők jogszabályok szerinti védelme.
A hazai bankrendszer átfogó sokkellenálló-képessége erősnek mondható mind a likviditási, mind pedig a tőkeellátottságot vizsgálva. A vállalati és a háztartási eladósodottság a jelenleg kedvező környezetben ciklikusan alacsonynak tekinthető, és a hazai bankszektorban jelentős tartalékok állnak rendelkezésre a hitelezési aktivitás növelésére. A banki jövedelmezőség folytatódó javulása tovább erősíti a szektor ellenálló képességét, de az eredményesség fenntarthatóságát biztosítani szükséges az üzleti aktivitás és a költséghatékonyság növelésével. Az MNB folyamatosan figyeli a hazai és nemzetközi pénzügyi folyamatokat, eszköztárával beazonosítja és kezeli az esetlegesen felmerülő kockázatokat. Jelenleg a vállalati és háztartási hitelezés szegmensekben a régiós átlagtól lényegesen elmarad a GDP arányos eladósodottság ciklikus mértéke, és a jelenlegi környezetben jelentős kapacitások állnak rendelkezésre a hitelezés bővülésére. A vállalati hitelezés immár több éve növekedésbe fordult, 2017-ben a 12 százalékos kkv-hitelezés bővülés mellett a teljes vállalati szektor hitelezése is kétszámjegyű növekedést ért el éves összevetésben. A magyar bankrendszer javuló sokkellenálló-képességének egyik pillére a folytatódó javulás a bankok portfólió minőségében. A 2017-es évet a nemteljesítő állomány gyógyulása és tisztítása jellemezte, így a NPL arány a vállalati szegmensben 7 százalék, míg a háztartási szegmensben 10 százalék közelébe mérséklődött.
A magyar bankszektorban a külföldi tulajdonú bankok szerepe jelentős, több nagybank már több évtizede működik a magyar pénzügyi piacon.
